Szept. 18-án hazaérkezett a magyar katonai delegáció, amely Gyuricza Béla altábornagy vezetésével hivatalos látogatást tett Romániában. George Grigorian altábornaggyal, a román szárazföldi erők parancsnokával és a 4. román hadsereg parancsnokaival tárgyaltak. /Katonai küldöttség romániai látogatása. = Magyar Hírlap, szept. 20./
1996. október 28.
A magyar-román katonai helyzet összehasonlításáról olvashatunk, a szerzők a Fidesz tagjai. Amíg Magyarország katonai költségvetése évek óta a GDP 1,5 %-a alatt marad, addig Romániában ez az arány csaknem eléri a 3 %-ot, tehát az európai átlag /2-2,5 %/ fölötti. Vajon miért? Magyarország most csökkenti a haderő létszámát, a jövőben kezdi el a korszerűsítést, Románia előbb korszerűsít és csak azután szándékozik csökkenteni a létszámot. A hagyományos fegyverekről szóló szerződést /CFE/ mindkét ország betartja, de Románia a meghatározott limitek alá alig megy. Ennél szembetűnőbb a katonák létszáma. Magyarország a 100 ezres keretből 70 ezret tölt ki /1998-ra 60 ezret, de valószínűbb, hogy 50 ezret/, addig Románia a maga 230 ezres keretéből 210-220 ezret, és ez alá rövid időn belül nem szándékozik menni. Miért? Magyarország kivonta az összes föld-föld rakétáját a hadrendből, Románia viszont a mai napig hadrendben tartja az összes ilyen fegyverét. Ezek felhasználása a lakosság elleni terrorfegyverként jöhet szóba, amit a nemzetközi egyezmények tiltanak. Elgondolkoztató, hogy miért élvez aránytalan prioritást az erdélyi 4. hadsereg fejlesztése. - Romániában a biztonságpolitika első számú eszközének a hadsereget tekinti. - Magyarország egyoldalú bizalomerősítő intézkedéseket tesz, joggal elvárhatná szomszédaitól, hogy azokat hasonló intézkedésekkel viszonozzák. Úgy tűnik, hogy minderről a jelenlegi magyar kormány nem akar tudomást szerezni. /Gyuricza Béla-Siklós Péter: A magyar-román katonai viszony kérdőjelei. Felelős biztonságpolitikát! = Magyar Nemzet, okt. 28./
1999. április 1.
Magyarország nagyon komolyan veszi a nyitott kapuk politikáját, és pontosan tudja, hogy NATO-tagságából adódóan növekedett a felelőssége a román?magyar kapcsolatok kedvező alakulásáért - jelentette ki ápr. 1-jén Bukarestben Gyuricza Béla, Magyarország politikai államtitkára, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági főtanácsadója, aki márc. 29-én érkezett Bukarestbe. Az államtitkár rámutatott, hogy a koszovói válságot illetően jó és megfelelő a román és a magyar kormány nemzetbiztonsági együttműködése. A két fél véleménye megegyezik abban, hogy a NATO katonai fellépésére szükség volt. /Gyuricza Béla Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ Gyuricza leszögezte: látogatásának célja az volt, hogy félreérthetetlenül közölje a román állam biztonságáért felelő tisztségviselőkkel, hogy Magyarországnak - amióta NATO-taggá vált - nem változott meg a Romániával való kapcsolata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
